Minden második szerbiai céget érinti a korrupció!

Bár az Európai Bizottság 2025-ös jelentése nem tér ki részletesen a gazdaságot érintő kérdésekre, több olyan kulcsterületet is elemez, amelyek közvetlen hatással vannak a szerbiai vállalkozások működési környezetére.

Kiemelt figyelmet kapott a közbeszerzési rendszer.

A jelentés szerint továbbra is széles körben alkalmazzák a közbeszerzési törvény alóli kivételeket, amelyek megkerülik a szabályozást, miközben az ellenőrzési mechanizmusok gyengék. 2023-ban a kivételek értéke majdnem elérte a szabályos közbeszerzési eljárások során megkötött szerződések összértékét, ami aláássa a törvény hatékonyságát.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos beszerzések is gyakran mentesülnek a törvény alól. A büntető törvénykönyv külön bűncselekményként kezeli a közbeszerzési visszaéléseket, mégis ritkák az ítéletek. A Számvevőszék 2024-ben a vizsgált szerződések 21,2%-ánál tárt fel szabálytalanságokat.

Rendkívül magas a korrupció észlelt szintje

Az Európai Bizottság rámutat: a vállalkozások számára nagyon fontos a korrupcióellenes rendszer működése. A Transparency International 2024-es korrupcióérzékelési indexe szerint Szerbia 35 ponttal a 105. helyen áll. A lakosság és a gazdasági szereplők megítélése szerint is magas a korrupció szintje: a lakosság 85%-a, a cégek 84%-a gondolja úgy, hogy a korrupció elterjedt, míg 53% szerint ez komoly akadály a gazdasági tevékenységben. Csak 26% hisz abban, hogy elegendő a korrupciós ügyek büntetőjogi következménye, 47% szerint pedig a magas rangú hivatalnokok valódi elszámoltatása is hiányzik.

Törvényi hiányosságok, gyenge ellenőrzés

A Bizottság megemlíti, hogy 2024 júliusában elfogadták a korrupció elleni stratégia új, 2028-ig szóló változatát és a hozzá tartozó cselekvési tervet. Ugyanakkor megjegyzi: a terv nem fedi le teljeskörűen a GRECO ajánlásait, és nem tartalmaz minden fontos intézkedést. Továbbra sincs büntetőjogilag szankcionálva a jogtalan gazdagodás, és Szerbia még nem csatlakozott az OECD vesztegetés elleni egyezményéhez sem.

A korrupció szempontjából leginkább veszélyeztetett ágazatok között említik a közbeszerzéseken túl az adózást, vámot, privatizációt, egészségügyet, oktatást, valamint az önkormányzatokat.

A gazdaság szerepe a jogalkotásban

Az üzleti szektor egyik fontos lehetősége, hogy részt vegyen a jogalkotási folyamatban. Az Európai Bizottság azonban azt állapítja meg, hogy a közviták rendszere továbbra is gyenge. A törvénytervezetek csupán 58,3%-a ment keresztül valódi társadalmi egyeztetésen 2024-ben (szemben az előző évi 52,9%-kal). A végrehajtási rendeleteknél ez az arány visszaesett.

A civil szervezetek szerint az egyeztetések túl rövidek, javaslataikat gyakran figyelmen kívül hagyják, és nincs egy központi szerv, amely a közviták minőségét felügyelné. Az is gyakori, hogy a parlament egyetlen napirendi pontban tárgyal össze nem függő törvényjavaslatokat – például 2024 novemberében 68 különböző javaslatot, köztük a 2025-ös költségvetést is, vita nélkül fogadtak el.

Bizalom hiánya

A felmérések szerint a vállalkozások 57%-a bízik abban, hogy a beruházások jogi védelmet élveznek. Ugyanakkor a közbeszerzési jogorvoslati bizottság munkájával 32%, a versenyhivataléval 33% elégedett.

A bíróságok függetlenségébe vetett bizalom továbbra is alacsony: a lakosság 30%-a, a cégek 36%-a véli úgy, hogy a bírák függetlenek. Ez az arány a lakosság körében csökkent (2024-ben még 36% volt), míg a vállalatok körében enyhén nőtt.

(forbes.n1info.rs nyomán, fotó: Freepik)